Egy könnyed kis 30 napos kihívással szeretném ideláncolni magam a bloghoz, ha már ennyi idő után újra itt vagyok a seethesun-on. Szerintem jópárszor végigcsináltam már ezt a zenés bigyuszt, de mindig változik az ember ízlése, és szerintem az enyém is sokat változott mostanában.

Coldplay - Viva La Vida
Most már vagyok olyan bátor, hogy a kedvenc dalomnak nevezzem ezt a gyönyörűséget. Bár a Coldplay iránti rajongásom nem változott, régebben még nem ismertem annyi ideje a dalt, hogy tudjam, kiállta a próbákat és még mindig ugyanazt a hatást tudja kiváltani belőlem. Elgondolkodtat, egyszerre derűs és szomorkás, a dalszöveg pedig csodálatos, már első hallásra is telitalálat, nem felejti el egykönnyen az ember. Legutóbb egy csajos délután után tartottunk hazafelé anyával, amikor a Viva La Vida megszólalt a rádióban, és a napszemüvegem mögött még a könnyem is kicsordult. Az a dal, ami az egymilliomodik hallgatásra is megríkat, az csakis a legjobb dal lehet, bár tegyük hozzá, én könnyen elsírom magam bármin. De ott akkor csak boldog voltam és Chrisék már csak rátettek egy lapáttal.