Tres metros sobre el cielo
Ha én filmekről írok, akkor az mindig jót jelent. Azért mert ha simán csak tetszett egy film, akkor az jó volt, nem untam, de olyan benyomást nem tett rám, hogy arról még írjak is. A felhők fölött 3 méterrel az más... Azért más, mert azt hittem, hogy nem vagyok már oda az ilyen filmekért, könyvekért stb., néha még kínosnak is éreztem, ha én kifutottam volna a világból egy olyan romantikus vígjáték miatt, amiért a barátnőim oda meg vissza voltak. De ezután a film után rájöttem, hogy még nincs minden veszve.
Szóval beálltam én is a sorba és megnéztem a mindenki által agyondicsért filmet. Tudtam, hogy mire számítsak történetileg, minden klisével együtt, de mégis vártam tőle valamit, hiszen könyörgöm, még a fiúknak is tetszik.
Az elején lehánytam volna képernyőt, most őszinte vagyok, de később mégis magával ragadott, hiába tudtam mindig, hogy mi fog történni. Sokszor túl mesebeli volt az egész, a gonosz anyával, a kedves apával, a hihetetlenül jóképű és látszólag tökéletes H-val. Babit utáltam, de ez nem az ő hibája, a női főszereplőkkel sohasem szimpatizálok, mert kívülről nézve annyira butaságnak tűnik, amit tesznek. Minden, de tényleg minden adott volt, a jókislánnyal, a rosszfiúval, a lökött haverral, a motorversennyel, de ami miatt más ez a film, azt úgy nevezném, hogy próbálkozik. Próbálkozik azzal, hogy többet adjon holmi kis romantikus drámáknál, aztán persze foghíjasan sikerül csak neki, de legalább megmozgatott mindent az ügy érdekében. H próbál filozofikus lenni, ami egy ilyen szépfiúnál kicsit érdekesen hat, de hat. Biztos vagyok benne, hogy nem rám gyakorolta a legnagyobb hatást a facebookon felelhető Mario Casas képekből ítélve. Emellett valós problémákkal is találkozhatunk, hiszen H-nak vannak gondjai a feszültség levezetéssel, ami szerintem a 21. század egyik nagy problémája. És persze a jó öreg szülő-gyerek kapcsolat meg a barátság, minden ami kell. A végén a nagy dráma után pedig jön a nagy igazság a szerelemről, és kész van egy 16 éves lány számára tökéletes film. Csak aztán győzzük papírzsebkendővel!
Számomra nem tökéletes film, nem lesz a kedvencem, tele van jó néhány bakival, vagy számomra érthetetlenül buta dologgal, de mégis megtette a hatását. Tessék megnézni, aztán írjatok véleményt!
|
Én megnéztem, igaz nem magyarul. De nagyon tetszett és majd magyarul is megnézem és a folytatását is meg fogom nézni.