fantomérzés
29 nap után jöttem rá, hogy jobb ez így, sokkal jobb.
Bár nem ismerem, de tudom, hogy tudnám őt szeretni. Nem érdekel, hogy egyes józangondolkodású emberek mit gondolnak erről a kijelentésről, van úgy, hogy az ember ezt egyszerűen csak érzi. Nem hiszek az első látásra szerelemben, és az én esetemben szerencsére nem is kell erről beszélni, de egyszerűen tudom, hogy tudnám őt szeretni.
Az egyetlen probléma az, hogy nem a Tres metros-ban vagy a Perfect Chemistry-ben élünk, ahol minden megtörténhet. Még motorok sincsenek, könyörgöm! A 21. században sokkal nehezebb ez az egész, az olyan lányoknak, mint én, azoknak meg különösen nehéz, főleg, ha a kiválasztott személlyel minden tekintetben szöges ellentétei vagytok egymásnak. Pedig nekem nem kellene sok, én ilyen tekintetben a legszerényebb ember vagyok a világon. Sokszor el sem akarom hinni, ha valaki megdicséri egy felsőmet, nevet egy "viccemen", vagy bárhogyan is, de kifejezi, hogy gondol rám és fontos vagyok neki.
A mai nap legboldogabb pillanata az volt, amikor az egyik osztálytársam kinevetett matekórán, amikor a tanár bejelentését "kommentáltam" a dolgozattal kapcsolatban. Én meg rögtön "kérdőre vontam ", hogy most mi a vicces rajtam. A válasz pedig az volt: aranyosan panaszkodsz. Emiatt napokig mosolyogni fogok, amikor eszembe jut. Sokszor az emberek nem is tudják, hogy néhány szóval mennyire boldoggá is tudják tenni a másikat.
Ez a nap amúgy is nagyon pozitív volt, ami a sok jó zenének is köszönhető, amit a buszon hallgattam reggel. Aztán a facebook persze mindent elrontott így a nap végére, de nem hiszem, hogy a közösségi oldalakat kellene okolnom a gondolataim miatt, mert nem mondják meg nekem, hogy mire gondolok, mindig én döntöm el, hogy mit, hogyan fogok fel. Az égiek mindig tudják, hogy mi a jó nekünk, ami nem megy azt nem kell erőltetni, aminek pedig meg kell történnie, az úgy is meg fog. Sokkal "bölcsebb" vagyok már, mint pár éve voltam, egészen máshogy fogom fel a dolgokat, és ezzel jelentősen le tudom csökkenteni a depressziós pillanatok, órák, napok számát. Nem nullára, de jelentősen, és most ebben reménykedem, hogy valóban sikerülni fog.
|